Gigantopolis Adatbázis
Időszámítás.
A Gigantopolis- beli időszámítást Korszakokban mérik.
Egy korszakban 20 év van.
Egy év 30 hónapból áll.
Egy hónap 40 napból
Egy nap alatt 50 óra telik el.
Egy óra 60 percből áll.
Egy perc 70 szívverésből.
Vagyis: a bolygó tengely körüli forgásának az ideje (tehát egy nap hossza) nagyjából a 2 - szerese a földi időnek
A bolygó, csillag körül keringési ideje (tehát egy év) a 3, 2 – szerese a földi időnek.
A jobb kéz jelölésein a 2 egy korszakra (kisujj és mutatóujj),
a 3 egy hónapra (gyűrűs, középső, és mutatóujj),
a 4 egy napra (hüvelyk kivételével az összes új),
az 5 egy órára (összes ujj egyszerre),
az 5+1 (öt, aztán kéz bezárásakor csak a hüvelyk marad nyitva)egy percre,
az 5*2 (az öt ujj villámgyors felmutatása, majd bezárása, majd ismételt felmutatása, és bezárása – a szívdobbanásra asszociálva) pedig egy szívdobbanásra utal.
A napot 5*10 órára, avagy 5 tizedre osztják fel.
Az első tizedet az Ébredés tizedének nevezik. Ebben az időszakban általában senki nem foglalkozik munkával, ezt az időt egy kevés alvással, majd önmagukkal és családjukkal töltik az emberek, nem igen mozdulnak ki otthonukból, vagy ahol épp tartózkodnak. Az első tisztálkodást és étkezést ilyenkor végzik.
A második tized a Munka tizedének ideje. Ilyenkor végzik azokat a teendőiket, amellyel pénzt keresnek, avagy a fiatalok ilyenkor tanulnak..
A harmadik tized a Pihenés tizede. Ebben a periódusban egy keveset alszanak – három, négy órát - és ismét a családjukkal, önmagukkal foglalkoznak, de nem az alvás, hanem az együttlét dominál. Ekkortájt nagy illetlenség, ha valaki idegenként tér be valahová (kivéve persze a fogadókat) azonban a rokonokat, barátokat mindig szívesen látják.
A 4. tizedet az Öröm tizede hívják. Ilyenkor szórakoznak, egymás társaságát keresik, közösségi életet élnek.
Az 5. tizedet pedig, az Álmok tizede nevezik, ilyenkor mindenki átadja magát az álmoknak, az alvásnak.
Nem mondják tehát, hogy 29, avagy 38 óra van, hanem a következő kifejezéssel élnek: A Pihenés tizedének Fagy órája, és az Öröm tizedének Levegő órája van. A tized kifejezést általában felemásan (Pihenés és Fagy órája) vagy pedig teljesen elhagyják, lévén az emberek a nap állásából és egyéb jelekből nagyjából tisztában vannak, melyik időszakban járnak éppen.
A tizedeken belüli órák nevei, és sorrendje megegyeznek a napok neveivel (lásd lentebb)
A hónapokat negyedekre – első, második, harmadik és végső negyed - osztják fel. Minden negyed 10 napot foglal magában., amelyek sorrendben a következők:
1. Életnap
2. Földnap
3. Szerelemnap
4. Tűznap
5. Varázsnap
6. Víznap
7. Istennap
8. Levegőnap
9. Fagynap
10. Halálnap
A hónap 33. napját tehát a végső negyed Szerelemnapjának nevezik. (vagy röviden: A Végső Szerelemnapnak)
Az év 30 hónapból áll:
- Élet hava
- Bölcsesség hava
- Föld Hava
- Ébredés Hava
- Virágzás hava
- Szerelem hava
- Tánc hava
- Nap hava
- Fény hava
- Tűz hava
- Álmok hava
- Változás hava
- Színek hava
- Dalok hava
- Varázslat hava
- Villámok hava
- Víz hava
- Vér hava
- Csend hava
- Sárkányok hava
- Ember hava
- Istenek hava
- Gondolat hava
- Levegő hava
- Lelkek hava
- Sötétség hava
- Csillagok hava
- Hold hava
- Fagy hava
- Halál hava
A korszakok évei sorrendben:
- Élet éve
- Bölcsesség éve
- Föld éve
- Szerelem éve
- Nap éve
- Fény éve
- Tűz éve
- Álmok éve
- Varázslat éve
- Villámok éve
- Víz éve
- Istenek éve
- Levegő
- Csend éve
- Sárkányok éve
- Istenek éve
- Lelkek éve
- Hold éve
- Fagy éve
- Halál éve
Az idő megállapításánál tehát nem kifejezetten számokat, hanem az, azokat jelölő kifejezéseket használnak.
Jelenleg tehát a 101. Korszak Álmok évének Változás havának harmadik negyedének Fagynapja van, és nem a 101. Korszak 8. évének 12. hónapjának 29. napja. Persze, mivel a korszakok számával általában mindenki tisztában van, ezt gyakran elhagyják (kivéve persze a hivatalos dokumentumokat). A nem hivatalos, köznapi nyelven tehát: Álmok éve, Változás havának harmadik Fagynapja.
Az évek, hónapok, napok, órák neveinek szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak, gyakran erősen elvonatkoztatott jelentéstartalommal bírnak. Ha két egymást követő ugyanolyan nevű hónap, vagy nap „találkozik” a naptárban, ünnepet ülnek. A hármas (év, hónap, nap) együttállásoknál nagyünnepet tartanak. Ha valamely óra találkozik akár évvel, vagy hónappal, vagy nappal, azt megerősítésnek nevezik, és jeles pillanatnak tartják, minden nap 5 erős órával találkozhatunk hát, negyedenként.
Történelem
A Gigantopolis történelme meglehetősen kiterjedt, és szövevényes. Maguk az emberek sem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget neki, inkább csak a legendák szintjén. Az egyes legendákat csak nagy vonalakban adják elő egységesen, ez által maga a történet több ezer féle változatban létezik. Minden olyan történet azonnal legendává válik, amelyet nem az esemény bekövetkeztekor és a jelen pillanatban is élő személy ad elő – akinek nem kellet feltétlenül aktív vagy passzív részesének lennie az eseményeknek. Az olyan történeteket, amelyet az akkor és jelenleg is élő személyek mesélnek – vagy írnak, dalolnak, illúziót festenek róla – Memorius -nak nevezik, és elvárják, hogy a legnagyobb hitelességgel beszéljenek róla.
A hagyományos értelemben vett történelmi alapot tehát ezek alapján csak az Istenek meséi adhatnak, hiszen ők szinte a Gigantopolis megalakulása óta az emberekkel élnek, s keletkeznek még napjainkban is. Az istenek előtti időknek tehát csak a legenda változatai forognak még ma is közszájon, ám a fő irányvonal nagyjából egységes:
Az idők kezdetén, mikor még számtalan faj próbálta uralni a bolygót, az egyes fajok és isteneik közötti konfliktusok egy olyan mértékű háborúvá fajult, amely csaknem elsöpörte az életet a bolygó felszínéről. Az utolsó életben maradt Isten Aenas életét áldozta azért, hogy az értelmes fajok maradéka életben maradhasson – és ez által biztosíthassa az Istenek visszatérését is a lét körforgásába – utolsó anyai leheletével létrehozta a két óvárost, Spiritia -t és Ortoxia-t - a bolygó egymással ellentétes pólusain - majd Kaput nyitott közöttük, végül pedig, szétosztotta minden tudását az életben maradottak között. Ettől az időponttól kezdik meg az értelmes fajok az új idők számítását, ez a pillanat az Első Korszak kezdete.
A kapuk egyfajta állandó átjárónak készültek a tér két pontja között. A gyarapodó emberiség városait ezek a kapuk kötötték össze eztán, amely hasznosnak bizonyult önmaguk megvédésében a külvilággal szemben, hiszen a háború végeztével a két városon kívüli vidék elvadult, életre alkalmatlan, démonok és más borzalmas lények által lakott vidékké változott. Az idők folyamán aztán ezek a városok egyre bővültek, s az emberiség ahogy erősödött, úgy foglalt vissza egyre nagyon területeket a vadonból is. A fajok lakta területeket kapuk kötötték össze egymással, s csakhamar oly annyira elsokasodtak, hogy már lehetetlenség volt megállapítani, melyik hely földrajzilag hová is tartozik. Így alakult meg Gigantopolis, amely nevében város ugyan, ám a valóságban nem csak városokat, de az idők folyamán visszafoglalt hegyeket, tengereket, folyókat és erdőket is magában foglalja, és a kapuk révén kibogozhatatlan szövedékké keveri össze. A vadon tényleges felszámolása az 57. korszak közepére ért véget, ekkora már az Istenek nagy része is visszatért már, halhatatlanként ugyan, de valamely faj testébe zárva. Új Istenek is születtek, Aenas azonban a mai napig nem tért vissza.
Evolúció
A világ élőlényeinek fejlődésében alapvető szerepe van a mindenütt ott lévő mágiának, amelyet szinte kivétel nélkül minden faj egyedei képesek valamilyen szinten használni. A mágia tulajdonképpen nem más, mint a fizikai sík befolyásolása más dimenziók (asztrális, mentális, elementális, stb.) segítségével. Egy lehetőség arra, hogy változtassunk a dolgokon. Állandó erő, amely mindenhol ott van, és különböző fajok, különböző egyedei különböző erőséggel képesek használni azt. A mágia tehát tudomány, ámde mindenki képes az ösztönös használatára is, mintha levegőt venne. A világot a mágia határozza meg, s mivel minden faj érzékeli azt, nem tekintik csodálatos képességnek, vagy adománynak, ez az életük része; olyan érzékszerv, amelyet aktívan, vagy passzívan mindenki használ.
Bizonyos szinten a növények is bírnak mágikus képességekkel, az állatok pedig, már tudatosan használják ezt az energiát. Minden élőlény elsődleges célja a fajfenntartás, valamint saját fajának dominanciájának megőrzése. Ebben a világban viszont a mágia erőteljes szimbiózist hozott létre élőlények között, amely végső soron nem csak a fajok keveredését, hanem több intelligens faj létrejöttét is elhozta. A tudatra ébredés lassan megtanította a fajokat arra, hogyan is éljenek egy közösségként egymás mellett – a legerősebb tanítás erre az Istenháborúk voltak, mikor csaknem maga a bolygó is elpusztult. A pusztaság létrejöttével új fajok is születtek, majd olvadtak össze más fajokkal a Gigantopolis megalakulása után. Ha domináns fajt kívánnánk megjelölni, mindenképpen az embert emelnénk ki elsőnek, bár nem egyértelmű „győztesként” az evolúciós csatározásokban, hiszen sok lény van, aki bár embernek néz ki, de teljesen más fajhoz tartozik. Az ember és más fajok aránya még így is 50-50%.
Elmondható tehát, hogy az értelmes fajok között szerepelnek mindazon mitikus lények a Földi világból, amelyekről valaha leírás, kép vagy dal készült. A földi emberek képzelete és álmai valójában Gigantopolis jelenében, múltjában és jövőjében jár – ez a legnagyobb kincsünk, csak nem tudunk róla…
Társadalom
A Gigantopolisbéli társadalmat nem lehet piramisként ábrázolni, hiszen túlságosan komplex ahhoz, hogy alsó, és felső szinteket határozzunk meg. Ez az elmélet szerint mindenképpen az Isteneknek kellene a legfelső pilléren állniuk, azonban az Istenek csak ritkán nyilvánulnak meg a világ dolgait illetőleg, saját közösségükkel sem a hittételek szintjén, hanem aktív résztvevőként foglalkoznak. Az Istenek egykor halandó fajhoz tartoztak, ám életük során olyan titkokba nyertek belátást, hogy Istenekké váltak – testük nem képes most már elpusztulni egyszerű emberek kezétől, lelkük pedig, mint mindenkinek – örökkévaló. Igazi szerepük mostanra a lélekvándorlás szabályzásában van – azon felül, hogy személyük, és létezésük komoly politikai erőként hat a világban – híveik számára biztosítják a lélekvándorlás következő lépcsőfokának helyét és idejét – nem feltétlenül úgy, ahogy az illető elvárná, hanem saját belátásuk és törvényeik szerint. Rendkívül ritka és szokatlan, ha egy isten közvetlenül beleszól a fajok életébe – ezt egyébiránt már úgy is megtették még Heros korukban, amikor még csak az Istenné válás útjára léptek.
A társadalom fő pilléreinek a különböző Tanácsok tekinthetőek, amely tanácsonként változó összetételű, nemű, korú, fajú, és ideológiájú egyedekből állnak. Elsődleges céljuk, hogy Követet küldjenek a Nagytanácsba, aki ott, a napi gyűléseken képviseli őket. A követet bármikor visszahivatják, és demokratikus vagy kevésbé demokratikus módon eltávolíthatják posztjáról, vagy akár a Tanácsból is. A követ választásának és mandátumának ideje kizárólag a Tanács dolga, ebbe a Nagytanács sem szólhat bele, mint ahogy a Tanácsok működésébe is csak közvetve, mindössze számukat, és megalakulásuk körülményeit határozhatják meg. A Nagytanács napi szinten működik, és a különböző társadalmi problémák megoldására Korszakonként választ vezetőt, és az őt támogató Bizottságot, amelyet kétes működése esetén lehet csak feloszlatni, de ehhez a Teljes Nagytanács többségi szavazata kell. Erre egyébként csak nagy ritkán van példa, hiszen gyakori, hogy a Bizottságok vezetői a Primonok egyben Heros-ok is, még pedig az Istenné válás utolsó stádiumában – ebből kifolyólag, gyakran több korszakon keresztül töltik be tisztségüket.
A közigazgatás és a rendfenntartás a katonaság (Legiio) hatáskörébe tartozik. Az utcákon és a tereken posztoló katonákat láthatunk, akiknek gyakran azonnal ítélkezési joguk is megvan. A katonaság jó alakalom a szegényebb rétegek felemelkedésére – legtöbbjük még ma is onnan származik – mert bár a kiképzés és a követelmény igen szigorú, meglehetős megbecsülésnek örvendenek Gigantopolis szerte. Az alvilág ennek ellenére igen erős, jól szervezett és nehezen felderíthető, hiszen külön kapuhálózatot hoztak létre, amely ugyan a fő hálózatot használva működik, de a be és kijutási pontok teljesen mások, mint a megszokottak. Szerveződésük a Mendetta, komoly társadalmi feszültséget okoz.
Az elfogott bűnözőket nem zárják börtönbe, hanem vétségüktől függően egy mágikus procedúrával Robot –t csinálnak belőlük egy meghatározott időre. A robottá –válás után – ami nem más, mint egy mágikus tetoválás az illető tetszőleges testrészén, de leggyakrabban az arcán – az egyedből kiveszik az önálló akarat, és minden parancsot teljesít, amit a belé programozott gazdája megkíván tőle. Kivételt képez persze az élőlények bántalmazása, és elsőbbséget élvez minden szempontból az élőlények védelme – akár saját életük árán is. Mindeközben lelkük éber marad, és mintegy utasként figyeli, mi történik a testével a büntetés ideje alatt. A tetoválás a robotmágusok készítik el, és csak ők távolíthatják el őket, ellenkező esetben ez a robot azonnali halálával jár. A tetoválás elkészítéséhez, használatához, és eltávolításához szükséges diszciplínákat a Roboterődben őrzik, amelyet fanatikus robothadsereg és számtalan erős mágikus csapda őriz – mindezidáig még senkinek sem sikerült áthatolni rajta, ezáltal a robotok intézménye az egyik legstabilabbnak tekinthető Gigantopolisban, és valószínű, hogy az is marad, hiszen a Roboterőd legfőbb lakója és irányítója az igazság Istene, Yustimal.
